CBRN-helyek: „piszkos bombák” veszélyei

CBRN-helyek: „piszkos bombák” veszélyei

Mik azok a „piszkos bombák”?

A radiológiai fegyver, más néven piszkos bomba vagy radiológiai diszperziós eszköz a bécsi Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) meghatározása szerint tömegpusztító fegyver, amely a mai felfogás szerint egy hagyományos robbanóeszköz, amely felrobbanásakor radioaktív anyagot bocsát ki a környezetbe elosztva. Az atomfegyverrel ellentétben nincs nukleáris reakció.

A piszkos bombákat biológiai vagy vegyi anyagokat tartalmazó robbanószerkezeteknek is nevezik (USBV-B vagy -C). A többi B és C fegyvertől való megkülönböztetés azonban pontatlan, mivel az atommaghasadás hatása és a szennyeződés hatása közötti különbségtétel már nem alkalmazható.


Pszichológiai hatás

A piszkos bombáknak óriási pszichológiai hatása van: fenyegetőnek és nagyon veszélyesnek tartják őket.


További információk


Közlemények



Nem szokványos tűz- vagy robbanásveszélyes eszközök (IED) vagy javított robbanóeszközök (IED) által okozott veszélyek

Nem szokványos tűz- vagy robbanásveszélyes eszközök (IED) vagy javított robbanóeszközök (IED) által okozott veszélyek

Taktikai önvédelem a segélyszolgálatok számára IED-k vagy IED-k ellen

A sürgősségi erők, beleértve a nem rendőri és nem katonai szektorból érkezőket is, egyre gyakrabban küzdenek a nem hagyományos tűz- vagy robbanószerkezetek (IED) vagy a továbbfejlesztett robbanóeszközök (IED) által jelentett veszélyekkel.

Hogyan védekezhetnek közvetlenül ez ellen a segélyszolgálatok? Milyen intézkedéseket kell tenni, amikor először érkezik a helyszínre? Milyen kapcsolódó feladatai vannak egy hadműveleti vagy szakaszvezetőnek, és mi a szakasz-, csoport- vagy osztagvezetőnek? Hogyan védi meg a bevetett erőket egy ún Második találat?

Bővebben

A segélyszolgálatok taktikai önvédelme

A segélyszolgálatok taktikai önvédelme

Új kihívások a biztonsági feladatokat ellátó hatóságok és szervezetek számára

A „biztonság” témája és a sürgősségi szolgálatok taktikai önvédelmének kapcsolódó kérdései évek óta sok tekintetben változnak.

Példák az okokra:

  • A nemzetek közötti klasszikus konfliktusok kultúrák közötti konfliktusokká válnak;
  • a jól ismert konfrontációs mechanizmusok aszimmetrikussá válnak;
  • Az elkövetőket vagy az elkövetők csoportjait már nem lehet egyértelműen azonosítani;
  • Az állami hatóságok és a veszélyes emberek is a technológiai korszerűsítés fokozódó állapotában vannak;
  • romlik a szubjektív biztonságérzet;
  • nő a szervezett bűnözés;
  • elvisszük helyi falvakba ahol megismerkedhet az őslakosok kultúrájával; ...

Bővebben

Fordít "